Kint hideg esti sötétség, odabent meleg, meghitt fények. Ugyanaz a helyszín - a Szabadkikötő - de mégsem... és már megint a kontraszt a kint és a bent között. Izgalmas, izzó, kitörni készülő boldogság hangulatát hordozza ezen az estén. A fények és a megvilágítás mást mutat, mint nappal. A halk Jazz-t felváltotta a vidám, tomboló életzene -a Csángálló együttes muzsikája. Az üvegházba belépve a megvilágított organzák tündököltek és izzottak, fürdőztek az esti fényben. A hófehér függöny a hónál fehérebben, szinte kékes fényben szikrázott. Tóth Zsófi fekete-fehér fotói művészien, érzékletesen, valamint egyéni módon tükrözik Ozora hangulatát. Megtalálták méltó helyüket a környező falfelületen. Úgy érzem nem elég egyszer látni őket, vonzanak, hogy máskor is gyönyörködjek bennük. Gratulálunk Zsófinak, igaz mestere ennek a műfajnak. Reméljük, hogy lesz folytatása.
Angéla kedves,boldogságtól áthatott megnyitóbeszéde után következett a várva várt film, ami a célhoz vezető út igaz története. Sok kéz, sok szeretettel készített munkája által létre jött a monumentális varázslat - Ozora díszlete. A nagy összefogásra emlékezés boldog ünnepe. Ami nekünk örömet szerzett amíg készítettük, ugyanilyen örömet okozott sok ezer ember számára, akik ezek alatt az installációk alatt éltek, szórakoztak és jól érezték magukat. Szép este volt, kis kitérő a mindennapokból, örömteli feltöltődés, kis őrzőláng a lelkünkbe. A színes forgatagban együtt kavarogtak felnőttek, gyerekek, kutyusok - együtt ünnepeltünk biztonságban, békében a világgal.
Amikor kiléptem az ünnepi hangulatból magammal vittem azt az izzást, hogy amikor visszaidézem mosolyogva aludjak el.
Szeretettel: H Ildikó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése