Minden jó, ha a vége jó

Vége. Persze bennünk tovább él, és alkotásainkban is. 
Álljon itt most három vallomás, három pillanatkép arról, 
mit is gondolunk mi, akik részt vettek benne, az Artcyclingról.


Márti

Az Artcycling programban nagyon jól fel lehetett használni az anyagok újrahasznosítását, amit a Retextilben tanultam korábban, amikor egy csodás, színes világgal ismerkedtem meg. Számtalan technikát tanultam, például nem gondoltam volna sohasem, hogy a ruhák maradék gombjaiból csodálatos egyedi ékszerek készíthetők, de ugyanúgy felhasználhatók egy falikép készítéséhez. A megtanult technikákkal meg lehet valósítani a bennünk szunnyadó „művészi vénánkat”. Közösen, horgolással készítettük el Pécs város térképét. Ezek az inspirációk segítették létrehozni vegyes technikával készült, kerékpár felnire applikált hárfát ábrázoló képem. Nagyon örülök, hogy részt vettem a programban, sokat nyújtott számomra. 

Rita - Spanyol Hátizsák

Az én hátizsákom csordultig tele van csodával. Az alsó részén található az eddig tanult, tapasztalt technikák, különleges munkahelyem műhelymunkáival van tele, hurkolások, fonások, szövések adják az alapot.
A felső része színesedett az Artcycling program keretén belül tanult kézműves mesterségek alapjainak elsajátításával, és így készült szeretett tárgyaimmal. Megtanultam megszelídíteni a kosárfonás alkalmával a makacs vesszőt, csodálatos színű gyapjúval nemezeltem, könyvet kötöttem, bőrt fontam. Mindezt a sok-sok ismeretet összegyúrtam és elkészítettem kosárfonás alapú organza képeimet, mik fény elé állítva üvegfestményekre emlékeztetnek. Életfám és Négy torony székesegyház részletem csomózás, hurkolás, és nemezelés technikával készültek, zokni ketliből békalencse tér dimenziós képek készültek, bőrből ékszerek lettek általam, hordható, szerethető tárgyak. Szerettem a műhelymunkákat, amiben mint sok testvér segítettük egymást. Csodáltam a tudásukat átadó kézműveseket, akik lehetőséget adtak, hogy „megmerítkezzünk a lehetőségek habfürdőjében!” Elismerésem a munkahelyemnek, hogy részt vettek és támogattak bennünket mindenben: telepakolt hátizsákom talán új utakra indít, új lehetőségek felé.

Ildikó - Gondolatok egy kiállítás kapcsán

Számtalanszor eszembe jut az első napom, amikor beléptem a Retextil Műhely ajtaján. Az ékszerek – különleges gyűrűk, fülbevalók, nyakláncok, színes sapkák és táskák kavalkádja sokáig rabul ejtett. Amikor beléptem a nagy műhelybe és megpillantottam a színpompás szőnyegeket, párnákat, és még sorolhatnám az alkotásokat, amire rácsodálkoztam – egy olyan világba repítettek el, ahova mindig vágytam.
Nem hittem el, hogy én is képes leszek minderre, hiszen előtte teljesen más dolgokkal voltam kapcsolatban. Láss csodát – a gyakorlás, a sok szeretetteljes és türelmes tanítás nyomán sikerült megtanulnom és részt vennem ezeknek a csodálatos alkotásoknak az elkészítésében. Mint egy sóhaj tört ki belőlem az alkotás gyönyöre.
Sokáig játszottam ebben a varázslatban, amikor eljött a pillanat – lehetőség nyílt számunkra megtanulni újabb kézműves technikákat, olyanokat, melyeket mindig szerettem volna megismerni, és amikre mindig vágytam. Belekóstolni a nemezelés, kosárfonás, triaxiális szövés, ostorfonás mesterségének a világába.
Újabb lehetőség a szárnyalásra, és egy nagy kaland kezdete volt ez számomra. Aztán eljött a nagy szerelem – amikor nem tudtam másra gondolni – ez pedig nálam a retextil szál cikcakkvarrással történő összedolgozása. Ez már tényleg az újrahasznosítás újrahasznosítása – a rövid és felhasználhatatlannak tűnő retextil szálak bevarázsolhatóak ebbe a színpompás technikába, mely játszik a színekkel, az anyagokkal és a formákkal. Párhuzam vonható a fazekassággal, hiszen én alakítom a formát az által, ahogyan a fonalat tartom a varrógép alatt. Síkban szőnyegek, térben táskák, tárolók készíthetőek. Nincs lehetetlen, csak élni kell a tudással, és alkothatsz ezerrel.

Egy biztos: kiszakadás a mindennapok taposómalmából, felszabadulás, képessé válni az örömteli önmegvalósításra – nekem ezt jelenti a Retextil és az Artcycling. Szerintem ezzel nem vagyok egyedül. A csoport többi tagja is kamatoztatta a tudását és egybeszőtték a Retextil technikákkal. Így születtek szebbnél szebb faliképek, ékszerek, táskák, szőnyegek.

Bennünk kicsiny magvakként ültek a képességek, hónapról hónapra ámulatba ejtett minket, ahogy szárba szökkentek és kivirágoztak, hol egyikünk, hol másikunk alkotásának képében.
Nagy ajándék volt számunkra, hogy mindezt megmutathattuk másoknak is: szeretteinknek, barátainknak, egy kisebb világnak, amiben élünk.
Megismerhettünk spanyol és dán társainkat és munkáikat is, kicserélhettük gondolatainkat és tapasztalatainkat. Egy biztos – hogy mindannyian egy sokkal tisztább, természetesebb és örömtelibb világ képét hordozzuk lelkünkben.
Ez volt az a kiállítás, mely méltó és ünnepélyes zárása volt a projektnek.
Köszönjük szépen!

Egy kiállítás képei

Egy különleges kiállítást építettünk még áprilisban, felakasztottunk, felkötöttünk mindent, amit a műhelyben közösen és egyénileg is készítettünk az Artcycling programban..és még a dán meg a spanyol kollégák alkotásai is kint voltak. Fantasztikus élmény volt. Aki lemaradt róla, de szeretne egy kicsivel nagyobb ízelítőt is kapni, hogy milyen volt, az a Retextil Facebook oldalán, a linkre kattintva teheti meg!

Kék, de nem csak az ég!

Nem is olyan régen, az EuroFamily jóvoltából rengeteg, már általuk nem használható pólót kaptunk adományként. Mi ezeket a pólókat néhány hónap alatt felvágtuk, és az Artcycling programunkon belül újrahasznosítottuk. A tárgykészítés során arra voltunk kíváncsiak, hányféle technikával is tud a Retextil dolgozni. Összesen 46 darab alkotás készült, íme itt vannak!